Várak és kastélyok

Nógrád, Heves, Borsod, Abaúj és Zemplén vidékének, e táj történelmi múltjának leglátványosabb emlékei a várak. De nemcsak a sziklaszirteken álló, impozáns megjelenésű - jelentős falmaradványokkal rendelkező vagy majdnem ép - kővárak tanúskodnak a történel

Nógrád vára

A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Az 50-60 m magasságú körös-körül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja. Keletkezéséről nincs biztos adat.

Hollókő vára

A Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított Ó-falutól alig néhány lépésre magasodik egy sziklaszirten Hollókő vára. Az erődítményt minden évszakban a kirándulók serege rohamozza meg.

Szécsény vára

Palócföldi Szécsényben találjuk az érdekes Szécsényi várat, ahol számos történelmi személyiség megfordult.

Bujáki vár

Palócföld egyik érdekes vára a Bujáki vár. Kimagasló falai még ma is hirdetik a régi múltat, a dúló csatákat, török küzdelmeket kiáltó büszkeséggel.

Salgó vára

Medves egyik meredek vulkáni kúpját koronázza meg Salgó vára. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek.

Cserteri vár

A hasznosi városrész keleti szélén magasodik a tatárjárás után, a XIII-XIV. században épített Cserteri vár; illetve a megmaradt várromok.

Somoskő vára

Salgótarján városától északi irányban emelkedik ki Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két állam uniós tagsága után már könnyűszerrel megközelíthető a történelmi műemlék.

Sirok vára

A Mátra keleti vonulatának vulkánikus csúcsán található a siroki vár. Mivel napjainkban már a további helyreállítások előfutáraként szilárd burkolatú út vezet a műemlékhez, kényelmes sétával közelíthetjük meg a sok évszázados falakat.

Szandavár

Nógrád megyében találjuk a Szandavárat

Kisnána vára

A Mátra déli szőlősdombjainak szomszédságában, a község lakóházai által övezve törnek az égbolt felé a kisnánai vár tornyai.

Eger vára

Egerről mindenkinek a Bükk lábánál fekvő, a patinás barokk belváros szűk utcái felett magasodó középkori vár jut az eszébe.

Cserépváralja vára

Eger városától keleti irányban, a Bükk zöldellő hegyei között bújik meg Cserépváralja községe. Napjainkban egy régészcsapat értő módon vallatja területét, hogy megismerhessük eme kicsiny erősség elfeledett históriáját

Ónod vára

Miskolc városától délkeleti irányban, a Sajó folyó partján emelkedik az ónodi vár, melynek falai oly sok vérzivataros történelmi eseményt láttak az elmúlt évszázadokban.

Diósgyőr vára

Diósgyőr a középkorban önálló településként élte mindennapjait, mígnem Miskolc magába nem olvasztotta. De aki szeretne visszarepülni a távoli letűnt évszázadok világába, annak most is ajánlatos a diósgyőri vár felé venni a lépteit.

Edelény vára

A Bódva folyó völgyében, napjainkban már Edelény városával összeépülve húzódnak meg a középkor során külön településnek számító Borsod község szerény házai.E mögött magasodik a magyarság egyik legrégebbi történelmi emlékhelye, a borsodi földvár.

Szendrő vára

A Bódva folyó völgyében, Szendrő városának területén a középkorban több várat is létesítettek a vidék urai. Az elsőt a Bebek főnemesi család építtette földesúri szállásul a völgyben.

Szögliget-Szádvár

Magyarország északkeleti szögletében, az Aggteleki-hegység zöldellő hegyormainak egyikén omladoznak a nagyterületű Szádvár kőfalai.Régészeti feltárás híján még sok homályos folt fedi múltjának részleteit.

Szerencs vára

Szerencs városát a szőlőtermesztéséről világhíressé vált Hegyalja kapujának nevezik, sok nevezetessége közül a belterületén emelkedő Rákóczi-vár a kirándulók egyik kedvelt célpontja.

Tokaj vára

Tarcal vezér építette azt a földvárat, melyet sövénnyel font kerítéssel vettek körül és amelyben feltehetően néhány fából ácsolt épület állhatott. Ezt a földvárat 1241-ben a tatárok elpusztították.

Monok vára

Monok a Hernád és a Tisza folyók közötti térség egyik ősidők óta lakott települése. Műemlék épületei közül kiemelkedik a jelenleg helyreállítás alatt lévő várkastély.

Boldogkő vára

Miskolc városától északkeleti irányban, egy sziklaszirtet koronáznak meg Boldogkő várának falai.

Regéc vára

A Mogyoróska és a névadó Regéc községe között emelkedő 625 méter magas Várhegyen emelkedik Regéc vára.

Komlóska vára

A Bodrog folyó menti főútról, lassan elérhetjük a kicsiny zempléni községet, Komlóskát. A zöldellő hegyek egyikén omladoznak Pusztavár romjai.

Sárospatak vára

Hazánk északkeleti vidékén, a Bodrog folyó mentén terül el Sárospatak városa. Perényi Péter földesúr 1534-ben itt emeltetett magának lakótornyot és palotát.

Sátoraljaújhely vára

Sátoraljaújhely városát zöldellő hegyek fogják félkörbe. Ezek egyikén emeltetett kővárat az országot pusztulásba döntő tatárjárás utáni korszakban Árpád-házi IV. Béla király, hogy legyen hová húzódnia a környező lakosságnak.

Füzér vára

A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. A község házai mellett található parkolóig eljuthatunk autóval, majd innen tovább kényelmes sétaút vezet fel a hegynyeregbe.

Abaújvár

A nógrádi és a borsodi várakhoz hasonlóan, Abaújvár erőssége is központja és egyben névadója volt a honfoglalás után kialakuló királyi vármegyerendszer egyik tagjának.

Pácin

A Bodrogköz egyik legszebb műemlékeként tartják számon a pácini várkastélyt, melyet 1581-ben Mágócsy András nemes úr építtetett.